|
 Bakonyszentlászló a Pápai-Bakonyalja és a Súri-Bakonyalja találkozásánál helyezkedik el. Kistájrészként a Fenyőfői-Bakonyalja elnevezést kapta, melyet nyugaton a Gerence-patak, északon a Pannonhalmi-dombság, keleten a Bakony-ér határol.
 A település Pápától, Győrtől és Veszprémtől egyaránt 40 km távolságra fekszik.
Természeti környezete érdekes átmenetet jelent a Kisalföld és a Bakony jellegzetességei között. Újabban növényföldrajzilag a Kisalföld részének tekintik a tudósok. Földtanilag viszont a Bakony jellemzői érvényesülnek. Talaja homok és barna erdei talaj. Jelentősebb folyóvizei a Cuha-patak és a Hódos-ér. Természetes tava nincs.
 Erdeinek meghatározó fafaja a tölgy, a bükk és a kőris. Igazi nagy értéket a homoki ősfenyves jelent, mely tájvédelmi körzet.
 Az aljnövényzetben is találhatók ritka és védett növényfajok: a tavaszi tőzike, a cifra kankalin, a havasi hagyma, a májvirág és a Cuha völgyében élő alpesi ribizke.
 A Bakony hegyei a falu határában kezdődnek.
 Gyönyörű kirándulóhelyek várják a természet szerelmeseit. A területet behálózzák a turistautak. Nevezetes természeti látnivalók: az Ördögrét, a Cuha-völgy és a betyárbarlangok.
A környék állatvilága inkább az idelátogató vendégvadászok előtt válik ismertté. Jelentős számú szarvas, őz, vaddisznó és betelepített muflon népesíti be az erdőt. Sok a róka és a fácán, sőt vadmacska, görény és borz is található. A lakosság lélekszáma kb. 1954 fő, zömmel magyar nemzetiségűek.
 Bakonyszentlászló turisztikai vonzását történelmi látnivalói, a környék értékei, természetvédelmi területei, szálláslehetőségei adják.
|
)
)
)
)
)
)
)
