Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság állapítható meg annak a gyermeket nevelő családnak, ahol az egy főre eső jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum legkisebb összegének 125%-át, gyermekét egyedül nevelő szülő, tartósan beteg gyermeket nevelő szülő, valamint nagykorú gyermek esetében pedig a nyugdíjminimum 135%-át.

2008. január 1-jétől a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultág megállapításának jövedelemhatárai:

• családban élők esetében 35.625,-Ft
• gyermekét egyedül nevelő szülő, tartósan beteg gyermeket nevelő szülő, valamint nagykorú gyermek esetében 38.475,-Ft

A vagyoni helyzet vizsgálata kiterjed a közös háztartásban élő közeli hozzátartozó vagyonára is. Vagyon alatt hasznosítható ingatlant, járművet, továbbá vagyoni értékű jogot kell érteni, amelynek az egy főre jutó értéke a gyermeket gondozó családban

• külön-külön számítva az öregségi nyugdíj legkisebb összegének húszszorosát, vagy
• együtt számítva az öregségi nyugdíj legkisebb összegének hetvenszeresét

meghaladja azzal, hogy nem minősül vagyonnak az az ingatlan, amelyben a szülő vagy a tartásra köteles más törvényes képviselő életvitelszerűen lakik, az a vagyoni értékű jog, amely az általuk lakott ingatlanok áll fenn, továbbá a mozgáskorlátozottságra tekintettel fenntartott gépjármű.

A jövedelem megállapításánál a kérelem benyújtását megelőző három hónap havi átlagát kell figyelembe venni. Ettől eltérni akkor lehet, ha a jövedelmi viszonyokban igazolható ok miatt tartós romlás vélelmezhető.

A kérelemhez szükséges dokumentumok:

• személyi igazolvány, lakcím igazolvány,
• 3 havi nettó átlagkeresetről, illetve minden más egyéb jövedelemről (munkabér, családi pótlék, GYES, gyermektartásdíj, nyugdíjszerű ellátás, árvaellátás, alkalmi munka stb.) szóló igazolás, nyilatkozat,
• őstermelő esetén az őstermelői igazolvány betétlapjának másolata,
• külön élő szülők esetén a gyermek elhelyezése, vagy ideiglenes hatályú elhelyezése és a gyámrendelés tárgyában hozott bírósági és gyámhatósági határozat,
• a tartósan beteg, illetőleg fogyatékos nagykorú gyermek esetén egészségi állapotára vonatkozó igazolás,
• középfokú oktatási intézményben, főiskolán, egyetemen tanuló gyermek iskolalátogatási igazolása.

A kérelem beadásakor ki kell tölteni a vagyonnyilatkozatot.

A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény megállapítása jogosít:

• a gyermekétkeztetés normatív kedvezményének,
• az egyszeri támogatásnak, valamint
• az egyéb kedvezményeknek (pl. tankönyvtámogatásnak) az igénybevételére.

Az eljárás indulhat az ügyfél kérelmére, hivatalból, intézmény jelzésére.

Letölthető nyomtatványok: Kérelem rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre (148.73 kB)

Az eljárás jogi alapja:

• 1997. évi XXXI. tv. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról,
• 149/1997. (IX.10.) Korm. rendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról,
• 331/2006. (XII.23.) Korm. rendelet a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről.

Rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesíthető az a gyermeket nevelő, gondozó család, amely létfenntartását veszélyeztető élethelyzetbe kerül, illetve időszakosan létfenntartási gondokkal küzd.
Ilyenek pld.: krónikus, hosszantartó betegségből eredő jövedelem-kiesés, nagyobb összegű váratlan vagy tervezhető, valamint önhibán kívüli kiadások (tüzelővásárlás, beiskolázás, elemi károsultság, baleset stb)

Rendkívüli gyermekvédelmi támogatás adható elsősorban:

• átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermek családjával való kapcsolattartásának elősegítésére,
• a gyermek nevelésbe vételének megszűnését követő gyámhivatali visszahelyezés elősegítésére,
• beiskolázásra, elsősorban akkor, ha a gyermek nem részesül rendszeres gyermekvédelmi támogatásban,
• élelmiszerre,
• ruhaneműre,
• gyógyszerre, elsősorban akkor, ha közgyógyellátási igazolvány kiadására nem jogosult,
• gyermekintézmények étkezési térítési díjának megfizetésére, elsősorban akkor, ha a gyermek nem részesül rendszeres gyermekvédelmi támogatásban.

A támogatás akkor állapítható meg, ha a gyermeket gondozó családban az egy főre eső jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 20 %-kal növelt összegét.

A kérelemhez szükséges dokumentumok:

• nettó átlagkeresetről, illetve minden egyéb jövedelemről (munkabér, családi pótlék, GYES,
• gyermektartás, nyugdíjszerű ellátás, árvaellátás, alkalmi munka stb.) szóló igazolás, nyilatkozat,
• őstermelő esetén az őstermelői igazolvány betétlapjának másolata,
• étkezési térítési díj esetében az oktatási intézmény javaslata,
• gyógyszersegély esetén a gyógyszertár igazolása a gyógyszerköltségről.

Az eljárás indulhat az ügyfél kérelmére, hivatalból, intézmény jelzésére. Abban az esetben, ha nem biztosított a célszerű felhasználás, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás ifjúságvédelmi felelős, valamint családgondozó részére is kifizethető.

Támogatás összege:
A rendkívüli gyermekvédelmi támogatás egyszeri összege a jövedelmi viszonyokat és a rászorultságot figyelembe véve 1.000 Ft - 50.000 Ft összeg között állapítható meg a következő szempontok figyelembe vételével:

• a) ha a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, akkor a támogatás összege 1.000 Ft  -  50.000 Ft között állapítható meg;
• b) ha a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem összege az öregségi nyugdíj mindenkori összegének  háromszorosát meghaladja , abban az esetben a támogatás összege  1.000 Ft – 20.000 Ft között állapítható meg.

Gyorssegély:

Abban az esetben, ha a kérelmező létfenntartását veszélyeztető körülmény (gyógyszer, élelmiszer stb.) áll fenn, a polgármester gyorssegélyt állapíthat meg 5.000 Ft összeg határig.

Letölthető dokumentumok: Kérelem rendkívüli gyermekvédelmi és gyorssegélyre (87.93 kB)

Az eljárás jogi alapjai:

• 1997. évi XXXI. tv. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról,
• 149/1997.(IX.10.) Korm. rendelet a gyámhatóságról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról,
• 25/1999.(IX.18.) KT rendelet a pénzbeli és személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátásokról
• 2004. évi CXL. tv. a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól.

Fenti támogatásra azon rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek gyámja jogosult, aki a gyermek tartására köteles és nyugellátásban, baleseti nyugellátásban, nyugdíjszerű rendszeres szociális pénzellátásban vagy időskorúak járadékában részesül.
A támogatást határozatlan időre állapítják meg, évente felülvizsgálatra kerül. A támogatás összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 22 %-a.
Amennyiben a kérelmet tárgyhónap 15. napjáig nyújtották be, a támogatás teljes összege, tárgyhónap 15-ét követőbenyújtás esetén a támogatás 50%-a fizetendő ki. Ugyanez a szabály áll fenn a megszüntetés esetében is.
Július és november hónapban pótlék kerül folyósításra azon ügyfelek részére, akik kiegészítő gyermekvédelmi támogatásra való jogosultsága július 1-jén illetve november 1-jén fennállt.

Az eljárás jogi alapja:

• 1997. évi XXXI. tv. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 20/B. §.
• 149/1997.(IX.10.) Korm. r. a gyámhatóságokról és a gyámügyi 68/A.-68/E. §.

A települési önkormányzat jegyzője annak a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermeknek a szülője részére, aki a három-, illetve négyéves gyermekét beíratta az óvodába, továbbá gondoskodik gyermeke rendszeres óvodába járatásáról, és akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága fennáll
a) a gyermek óvodai beíratását követően első alkalommal, ha a gyermek óvodai beíratása
aa) az év első felében történik és a gyermek óvodai nevelésben való részvétele óta legalább három hónap eltelt, a beíratás évének június hónapjában,
ab) az év első felében történik, de júniusig nem telt el három hónap, a beíratás évének december hónapjában,
ac) az év második felében történik és a gyermek óvodai nevelésben való részvétele óta legalább három hónap eltelt, a beíratás évének december hónapjában,
ad) az év második felében történik, de a beíratás évében decemberig nem telt el három hónap, a következő év június hónapjában [a továbbiakban az aa)-ad) pont alattiak együtt: első alkalom],
b) a gyermek beíratását követően második és további alkalommal
ba) a tárgyév június hónapjában,
bb) a tárgyév december hónapjában,
pénzbeli támogatást folyósít.
A pénzbeli támogatás folyósításának további feltétele, hogy a gyermek törvényes felügyeletét ellátó szülő a jegyzői eljárásban önkéntes nyilatkozatot tegyen arról, hogy gyermekének hároméves koráig legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen.
A pénzbeli támogatás összege a 2009. évben gyermekenként első alkalommal húszezer forint, ezt követőn esetenként és gyermekenként tízezer forint.
A 2009. évet követően az összeg emeléséről az Országgyűlés a költségvetésről szóló törvény elfogadásával egyidejűleg dönt.
A helyi önkormányzat rendeletben előírhatja, hogy az első alkalommal folyósításra kerülő pénzbeli támogatás helyett a szülőnek gyermeke részére természetbeni támogatás nyújtható.
A természetbeni támogatást a gyermek beíratását követő hét munkanapon belül kell a szülő rendelkezésére bocsátani.

• Az óvodáztatási támogatást ugyanazon gyermek után csak az egyik szülő igényelheti;
• a 11. sz. melléklet szerinti kérelmet a szülő lakcíme szerinti települési önkormányzat jegyzőjénél kell benyújtani;
  Letölthető nyomtatványok: BL-NYT-GYÁ Kérelem óvodáztatási támogatásra (90.1 kB)
• a szülőknek nyilatkoznia kell, hogy a gyermekének 3 éves koráig legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen;
• feltétel továbbá, hogy a szülő a gyermekét annak az évnek az utolsó napjáig beíratta az óvodába, amely évben a gyermek a negyedik életévét betöltötte;
• lakcímváltozás esetén a szülő kérésére ill. az új lakcím szerinti jegyző megkeresésére az iratokat haladéktalanul, de legkésőbb 5 napon belül kell az új lakcím szerinti jegyzőnek megküldeni
• első alkalommal pénzben nyújtandó támogatás megállapításához a jegyző beszerzi az óvoda igazolását a gyermek beíratásának:
  – tényéről;
  – időpontjáról;
  – a gyermek rendszeres óvodába járásáról.
• rendszeres óvodába járásnak minősül:
  1. a gyermek az óvodai nyilvántartási napokon naponta legalább 6 órát az óvodában tartózkodik
  2. az igazolt és igazolatlanul mulasztott napok száma együttesen nem haladja meg a munkanapokra eső óvodai nevelési napok 25%-át, azzal, hogy a mulasztásból 10 napot július-augusztus hónapokban a 25% megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni.

Az eljárás jogi alapja:

• 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 20/C §
• 149/1997. (IX.10.) Kormány rendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról 68/F § - 69 §-ig
  

Az Önkormányzat – hivatalból, jövedelemre tekintet nélkül a tanévkezdés megkönnyítése érdekében a Bakonyszentlászlón bejelentetett lakóhellyel, vagy érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkező általános iskolai és középiskolai, felsőfokú nappali tagozatos tanulók részére, a tanulmányok folytatásával járó anyagi terhek enyhítése érdekében, tankönyvtámogatást biztosít.
A közép-, illetve felsőfokú tanintézet nappali tagozatán tanulók tankönyvtámogatásának összege a mindenkori éves költségvetésben meghatározott összeg.
A tankönyv támogatási összeg felvételekor iskolalátogatási igazolást kell bemutatni.

Az eljárás jogi alapja:
BL-REN-12-2003 -12-18 A gyermekvédelem helyi szabályozásáról (163.54 kB)

Az eljárás jogi alapja*:

Csjt. 36. § a) pont és 37. §, Gyvt. 107. § (1) bek. a) pont és 111. § a) pont, Gyer. 54-59. §-ok

Hatáskör:

• Városi gyámhivatal
• Anyakönyvvezető
• Jegyző
• Bíróság
• Magyar külképviseleti hatóság
• Közjegyző

Illetékesség:

• Anya lakóhelye
• A teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot bármely jegyző vagy gyámhivatal felveheti, utána egy példányt át kell tenni az illetékes gyámhivatalhoz, ill. anyakönyvvezetőhöz.

Eljárás megindítására jogosult:

• Városi Gyámhivatal (hivatalból)
• Anya (vagy más törvényes képviselő)
• A gyermeket elismerni szándékozó férfi
• 14. életévét betöltött gyermek
• Anyakönyvvezető

Nyilatkozattétel ideje:

• Gyermek születése előtt - fogamzási idő kezdetétől
• Gyermek születése után
• Képzelt apa bejegyzését követően is sor kerülhet teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat felvételére (a képzelt apa bejegyzését elrendelő határozatot ez a nyilatkozat hatályon kívül helyezi)

Fontos, hogy a nyilatkozatot csak személyesen lehet megtenni!
Eljárás menete:
Önkéntes megjelenés esetén

1. Annak vizsgálata, hogy nem kell-e más férfit a gyermek apjának tekinteni (pl. a gyermek apjának kell tekinteni: akinek az anyával fennálló házassága van, ill. akivel az anya a gyermek születését megelőző 300 napon belül házasságban volt).
2. A nyilatkozó apa és a gyermek között legalább 16 év különbség van-e?
3. Méhmagzat esetén szakorvosi bizonyítvány.
4. A nyilatkozattévők nagykorúak-e?
5. Ha az elismerő apa kiskorú: törvényes képviselőjének hozzájárulása is kell - városi gyámhivatal pótolhatja.
6. Méhmagzat elismerésénél, ha az anya kiskorú, a méhmagzat részére gondnokot kell rendelni (az anya lakóhelye szerint illetékes városi gyámhivatal részéről).
7. Apai elismerő nyilatkozatról jegyzőkönyv felvétele.
8. A jegyzőkönyvnek a gyermek születési helye szerint illetékes anyakönyvvezetőhöz való megküldése.

Hivatalból történő eljárás esetén:

• Az anyakönyvvezető értesíti a jegyzőt az apai adatok nélkül anyakönyvezett gyermek születéséről
• a jegyző értesíti az anyát arról, hogy bármely jegyző, vagy gyámhivatal felveheti a teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot

7. A jegyző átteszi az illetékes városi gyámhivatalhoz az iratokat, ha:

• 30 napon belül nem kerül sor apai elismerő nyilatkozat felvételére
• a hozzájáruló nyilatkozatot pótolni kell;
• a méhmagzat részére gondnokot kell rendelni;
• a gyermeknek gyámot kell rendelni, mert az anya kiskorú.

A gyermeki jogok védelme minden olyan természetes és jogi személy kötelessége, aki a gyermek nevelésével, oktatásával, ellátásával, ügyeinek intézésével foglalkozik.
Hatósági intézkedésre irányuló kezdeményezésre jogosultak:

• Gyermekjóléti Szolgálat,
• természetes és jogi személyek, akik a gyermek nevelésével, oktatásával, ellátásával, ügyeinek intézésével foglalkoznak,
• állampolgári jogok országgyűlési biztosa,
• szabálysértési hatóság,
• rendőrség,
• ügyészség,
• bíróság,
• bárki (szomszéd is),
• városi gyámhivatal, ha az átmeneti vagy a tartós nevelésbe vétel megszüntetésével egyidejűleg javaslatot tesz a jegyzőnek a védelembe vételre,
• pártfogó felügyelet alatt álló gyermek esetén a hivatásos pártfogó.

Eljárás menete:

1. A beérkezett jelzés alapján a jegyzői gyámhatóság megkeresi a Gyermekjóléti Szolgálatot javaslattétel céljából arra vonatkozóan, hogy alapellátás keretében megszüntethető-e a veszélyeztetettség vagy szükséges-e a védelembe vétel.
2. A Gyermekjóléti Szolgálat javaslata alapján a jegyzői gyámhatóság

a) az eljárás megszünteti, ha az alapellátástól eredmény várható,
b) veszélyeztetettség mértékétől függően a gyámhatóság a szükséges hatósági intézkedést megteszi.

Fontos, hogy a Gyermekjóléti Szolgálat javaslatát 15 napon belül köteles megtenni!

Az eljárás jogi alapjai:

• 1997. évi XXXI. sz. tv. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 11. §, 67. §
• 149/1997. (IX.10.) Korm. rendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról 83. §

Eseti gondnokot kell kirendelni, ha sürgősen kell intézkedni és nincs törvényes képviselő vagy távollevő jogainak megóvására van szükség.

A jegyzői gyámhatóság eseti gondnokot rendel ki:

• ha erre az előtte folyó eljárás során van szükség,
• ha államigazgatási szerv, bíróság, más eljáró szerv vagy személy kéri.

Fontos megjegyezni, hogy a kirendelt eseti gondnok csak a kirendelő határozatban megjelölt ügyben jogosult a törvényes képviseletet ellátni.

A kirendelés esetei:
Gyermek, gondnokolt részére, ha a szülő (gyám) vagy a gondnok a törvényes képviseletet nem tudja ellátni

• jogszabály által történő kizárás miatt,
• gyámhatóság rendelkezése folytán,
• érdekellentét fennállása esetén,
• más tényleges akadály miatt.

Gyermek, gondnokolt részére, ha

• sürgősen kell intézkedni és nincs törvényes képviselője,
• a törvényes képviselő ismeretlen helyen tartózkodik vagy ügyei vitelében akadályozva van.

Cselekvőképes személy részére, ha

• ismeretlen helyen tartózkodik, vagy ismert helyen tartózkodik, de visszatérésében gátolva van,
• körülményei ügyei vitelében akadályozzák.

Az eljárás menete:

1. Kérelem, vagy a szükségesség hivatalból való észlelése,
2. Szükségességet megalapozó irat (ismeretlen helyen való távollétet igazoló irat, különös szakértelem szükségességét megalapozó irat stb,) körülmény vizsgálata,
3. Határozathozatal - Fontos, hogy eseti gondnokként ügyvédet kell kirendelni!
4. Határidőbe tenni.
5. Jelentést követően felmentés, munkadíj megállapítása.

Az eljárás jogi alapjai:

• 1959. évi IV. tv. a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről 224-225. §
• 149/1997.(IX.10.) Korm. rendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról 132. § (5) bekezdés, 136.§.

A jegyzői gyámhatóság ügygondnokot rendel ki:

• ha erre az előtte folyó eljárás során szükség van,
• ha államigazgatási szerv, bíróság, más eljáró szerv vagy személy kéri.

A kirendelés esetei:

• az ügyfél ismeretlen helyen tartózkodik,
• ügyei vitelében akadályozva van,
• nincs törvényes képviselője vagy meghatalmazottja.

Leggyakoribb előfordulási esetei:

• kézbesítésre,
• lakcím-érvénytelenítésre.

Az ügygondnok a városi gyámhivatal engedélye nélkül:

• pénzt vagy dolgot nem vehet át,
• egyezséget nem köthet,
• vitás jogot nem ismerhet el,
• jogról nem mondhat le.

Fentiek alól kivételt képezhet, ha ezzel az általa képviselt személyt nyilvánvaló károsodástól óvja meg.

Az eljárás menete:

1. Kérelemre, bejelentésre, hivatalból.
2. Határozathozatal (benne, hogy a kirendelés milyen ügy képviseletére irányul).
3. Határidőbe tenni.
4. Jelentést követően felmentés, munkadíj megállapítása.

Az eljárás jogi alapjai:

• 2004. évi CLX. tv. a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól 40. § (5) bekezdés
• 149/1997.(IX.10.) Korm. rendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról 137. §

Ideiglenes hatályú elhelyezésre kerül sor abban az esetben,

• ha a gyermek felügyelet nélkül marad,
• ha testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődését önmaga vagy családja súlyosan veszélyezteti.

Súlyos veszélyeztetettségnek minősül a gyermek olyan bántalmazása, elhanyagolása, amely életét közvetlen veszélynek teszi ki, vagy fejlődésében jelentős és helyrehozhatatlan károsodást okozhat.

Az eljárás megindítására jogosult:

• jegyző
• városi gyámhivatal
• bíróság
• rendőrség
• határőrség
• ügyészség
• büntetés-végrehajtási intézet parancsnoksága

Az ideiglenes elhelyezés módjai:

• nevelésre alkalmas és azt vállaló különélő szülő,
• más hozzátartozó vagy harmadik személy,
• nevelőszülő,
• gyermekotthon, bentlakásos intézmény.

Az ideiglenes elhelyezésről szóló határozat megfellebbezhető, de azonnal végrehajtható, és attól kezdve a szülő gondozási, nevelési joga szünetel.

Eljárás menete:
1) Meghallgatás

• szülőé vagy más törvényes képviselőé,
• gondozóé,
• korlátozottan cselekvőképes gyermeké,
• ítélőképessége birtokában lévő cselekvőképtelen gyermeké,
• közeli hozzátartozóké.

Fontos figyelembe venni, hogy ha a súlyos veszélyeztetettség a gyermek életét közvetlen veszélynek teszi ki, a meghallgatást mellőzni lehet.
2) Annak vizsgálata, hogy a gyermeknek milyen elhelyezési forma a legmegfelelőbb.
3) Végzés hozatal.
4) Ha a határozatot nem a városi gyámhivatal hozta, haladéktalanul át kell neki küldeni a keletkezett iratokat.
Fontos megjegyezni, hogy külföldi állampolgárságú gyermek esetén országos illetékességgel Budapest V. kerület Gyámhivatala rendelkezik.
5) Beszállításáról gondoskodni.
Az eljárás jogi alapjai:

• 1997. évi XXXI. tv. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 72-76. §
• 149/1997.(IX.10.) Korm. rendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról 95-98. §
• 1952. évi IV. tv. a házasságról, a családról és a gyámságról 91. § (2)-(3) bek.

A gyámhatóság a gyermek védelembe vételét rendeli el:

• ha a Gyermekjóléti Szolgálat nem tud segíteni,
• ha a Gyermekjóléti Szolgálat segítségét a család nem akarja elfogadni, DE feltételezhető, hogy a gyermek fejlődése a családi környezetben azért biztosítható.

Kötelező megindítani a védelembe vételi eljárást a Gyermekjóléti szolgálat és a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv 17. § (2) bekezdésében felsoroltak jelzésére.

A Gyermekjóléti Szolgálat javaslatában

• nyilatkozik az alapellátás eredménytelenségének okáról,
• a szülő együttműködési készségéről,
• adatlapot, KT-t, gondozási tervet küld,
• véleményt ad a veszélyeztetettség okáról,
• kirendelendő családgondozó személyére javaslatot tesz,
• javaslatot tesz a jegyzői intézkedés mikéntjére.

Az eljárás menete:
1. Tárgyalás keretében: szülő, gyermek, gondozó meghallgatása, cselekvőképtelen gyermeké is, ha ítélőképessége birtokában van.
2. Iratok áttanulmányozása.
3. Határozathozatal

• az eljárás megszüntetéséről, ha a tárgyalás során a szülő és a gyermek nyilatkozatában elfogadja a Gyermekjóléti Szolgálat segítségét,
• védelembe vételről, ennek keretében:

a) családgondozót kell kirendelni és felhívni őt az egyéni gondozási-nevelési terv 15 napon belüli - gyermekkel és a szülővel együtt - elkészítésére,
b) gyermekintézmény igénybevétele (óvoda, iskola)
c) orvosi vizsgálat (terápia kezdeményezése, ha a szülő vagy a gyermek szenvedélybeteg)
d) illetékes szerveket bevonja annak érdekében, hogy a gyermek egészségét veszélyeztető körülmények megszűnjenek,
e) magatartási szabályok megállapítása a gyermek számára,
f) a szülő figyelmeztetése a helytelen életvezetése következményeire és felszólítása annak megváltoztatására,
g) a felülvizsgálat idejének meghatározása.

4. Határidőbe tenni a határozatban foglalt időre.

A védelembe vétel felülvizsgálatát kezdeményezheti:

• kirendelt családgondozó,
• gyermek,
• szülő vagy más törvényes képviselő,
• hivatalból (ha a határidő letelt)

Az eljárás menete:
1) Meghallgatás tárgyalás keretében,
2) Az írásban készült Gyermekjóléti Szolgálat jelentésének áttanulmányozása,
3) Határozathozatal.

A határozat lehet:

• megszüntető, ha a családgondozás

a) eredménytelen volt,
b) eredményes volt, a védelembe vétel és a veszélyeztetési okok megszűntek,
c) a gyermek nagykorúvá vált.

• védelembe vételt fenntartó:

a) meg kell határozni a következő felülvizsgálat idejét,
b) a Gyermekjóléti Szolgálat által elkészítendő gondozási terv határidejét,
c) ha szükséges újabb kötelezéseket a szülő(k) számára.

Fontos, hogy ha időközben megváltozik a jegyző illetékessége, a családgondozót határozattal kell felmenteni és át kell tenni az illetékessé vált jegyzőhöz az iratokat, aki soron kívül megvizsgálja a védelembe vétel fenntartásának szükségességét.

A családgondozót fel kell menteni

• ha alkalmatlan,
• ha fontos okból ezt a családgondozó kéri,
• utólag olyan akadály keletkezik, amely miatt nem tudja ellátni a feladatát.

A családgondozót el kell mozdítani:

• ha kötelezettségét nagymértékben elhanyagolja,
• ha jogaival súlyosan visszaél.

Az eljárás jogi alapjai:

• 1997. évi XXXI. tv. a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 17 § (2) bekezdés, 68-69. §-ok,
• 149/1997.(IX.10.)Korm. rendelet a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról 84-91.§